Dr. Craig Venternek sikerült kifejlesztenie az első szintetikus élő sejtet. Az általa vezetett kutatócsoport egy baktérium "genetikai szoftverét" alkotta meg, majd beültette egy gazdasejtbe.
Az így keletkezett mikróba ezután megjelenésre és viselkedésében is megegyezett a szintetikus DNS által beletáplált fajjal. A Science folyóiratban közzé tett eredményeket sokan tudományos mérföldkőként értékelik, azonban a kritikusok szerint a szintetikus organizmusok több veszélyforrást is rejtenek magukban. Korábban Venter és munkatársai már előállítottak egy szintetikus bakteriális genomot, illetve végrehajtották két baktérium génállományának a cseréjét is, most ezt a két módszert ötvözve készítettek el egy "szintetikus" sejtet. Bár az organizmusnak valójában csak a genomja szintetikus, Venter azonban nagyobb vívmánynak tartja az új szoftver elkészítését egy mesterséges sejtalapnál.

A kutatók egy létező bakteriális génállományt másoltak le, szekvenálták genetikai kódját, majd "szintézis mechanizmusokat" használtak a másolat kémiai megszerkesztéséhez. "Most már képesek vagyunk elkészíteni saját szintetikus kromoszómánkat és beültetni azt egy fogadó sejtbe - egy más organizmusba. Amint ez az új szoftver bejut a sejtbe, a sejt kiolvassa és átalakul a genetikai kód által meghatározott fajjá" - nyilatkozott a tudós a BBC News-nak.

Az új baktérium több mint egy milliárdszor replikálódott, másolatait ugyancsak a szintetikus DNS vezérelte. "Ez volt az első alkalom, hogy bármilyen szintetikus DNS teljes egészében irányított egy sejtet" - tette hozzá dr. Venter, aki kollégáival azt reméli, hogy előbb-utóbb képesek lesznek megtervezni és megépíteni egy olyan új baktériumot, amit hasznos funkciókkal láthatnak el. "Úgy vélem, egy új ipari forradalmat hoznak majd" - mondta. "Ha tényleg rá tudjuk bírni a sejteket, hogy azt állítsák elő, amire nekünk szükségünk van, akkor segítségünkre lehetnek az olajtól való elszakadásban és a széndioxid megkötésével részben visszafordíthatják a környezet károsodását"

Dr. Venter cége, a J Craig Venter Intézet több gyógyszergyártóval és olajcéggel is kapcsolatban áll, olyan kromoszómák tervezésén és kifejlesztésén dolgozva, melyekkel hasznos üzemanyagok és új vakcinák állíthatók elő.

A kritikusok azonban úgy vélik, a támogatói oldal eltúlozza a szintetikus organizmusok várható előnyeit. A genetikai technológiák fejlődését figyelő brit Genewatch részéről dr. Helen Wallace a veszélyekre igyekszik felhívni a figyelmet. "Többet árthatunk, mint használnánk, ha kiengedjük az új organizmusokat a környezetbe" - nyilatkozott a BBC-nek. "A szennyezett területekre tisztítási céllal kikerült organizmusok könnyen egy új szennyezési forrássá válhatnak. Nem tudjuk hogyan fognak viselkedni ezek az új organizmusok a környezetben"

Wallace azzal vádolja Ventert, hogy alábecsüli a lehetséges hátulütőket. "Ő nem Isten, sőt nagyon is ember, aki technológiájával megpróbál pénzhez jutni és ennek érdekében kijátszani az alkalmazását tiltó szabályzásokat" - hangoztatta Wallace.

 Venter természetesen egészen más véleményen van."2003-ban, amikor elkészítettük az első szintetikus vírust, átfogó etikai ellenőrzésen ment keresztül, eljutva egészen a Fehér Ház szintjéig. Emellett több más átfogó vizsgálat is készült, köztük a Nemzeti Tudományos Akadémiáé, ami minden részletre kiterjedő jelentést tett közzé erről az új területről" - fűzte hozzá.

Pártatlanként szólt hozzá a témához dr. Gos Micklem, a brit Cambridge Egyetem genetikusa, aki szerint Venter tanulmánya "kétségkívül korszakalkotó", azonban hozzátette: "már most is rengeteg egyszerű, olcsó, hatékony és kiforrott technika létezik az organizmusok genetikai módosítására, ezért pillanatnyilag ez a módszer aligha képes kiszorítani a meglévőeket".

A szintetikus vagy mesterséges élet előállítását övező viták mindenesetre tovább folytatódnak. Julian Savulescu professzor, az Oxford Egyetem részéről úgy véli, az új tudományban rejlő potenciál bár a távoli jövőre szól, nagyon is valós és jelentős. "Azonban a kockázatok is páratlanok" - folytatta. "Új szabályokra és biztonsági kiértékelésekre van szükség egy ilyen radikális kutatás esetében, ami megvéd a katonai vagy terrorista visszaélésektől. Ezek alkalmazásával az elképzelhető legerősebb biológiai fegyverek válnak előállíthatóvá. Ki kell találnunk hogyan együk meg a gyümölcsöt a féreg nélkül."

Dr. Venter szerint technológiájuk nem jelent veszélyt a bioterrorizmus formájában. "Ezt rendkívül részletesen elemezték az Egyesült Államokban. Az MIT és egy washingtoni védelmi agytröszt is azt jelezte, hogy nagyon minimális új kockázatot jelent. A legtöbb ember egyetért abban, hogy van némi kockázata, azonban ennél jóval nagyobb a társadalomra gyakorolt haszna" - összegzett a BBC hírműsorában.





Hajdú Tibor Jenő