Egy nem rég közzétett amerikai kutatás szerint a mai anyukák képzettebben, később és nagyobb arányban vállalnak házasságon kívül gyermeket, mint húsz évvel ezelőtti nőtársaik. Igaz, a modern édesanyák életében a gyermek érkezése sokszor nem tervezett, "csak úgy megtörténik".
 
Kevesebb a tinédzser, több a harmincas

A Pew Research Center összehasonlító elemzése szerint jelentősen megváltoztak a modern édesanyák demográfiai jellemzői a kilencvenes évek eleje óta. A nemzeti egészségügyi és statisztikai hivatal 1990-es és 2008-as adatainak összevetése alapján úgy találták, az amerikai nők tovább tanulnak, és később vállalnak gyermeket, igaz, sokan házasságon kívül és tervezés nélkül alapítanak családot.

Az összehasonlító elemzés szerint az elmúlt közel két évtizedben egy évvel nőtt a nők első gyermek születésekor jellemző átlagéletkora. Míg ma az anyák átlagosan 25 évesen adnak életet első gyermeküknek, 1990-ben ez a szám 24 év volt. Az adatok szerint a nők háromnegyed része jellemzően 20 és 34 éves kora között szüli meg gyermekeiket, de a fertilitási mutatók a húszas éveik végén járó nők körében a legmagasabbak. 1990 óta folyamatosan nőtt a harminc év fölött szülő nők aránya, különösen kiugró azonban a növekedés az idősebb korcsoportokban. A 35 és 39 év közöttiek esetében 47, a 40 és 44 év közöttiek körében 80 százalékkal nőtt a gyermeket vállaló nők aránya, igaz az arányok mögött rejlő számok nem túl magasak.

A kutatók tapasztalatai szerint az elmúlt húsz évben megfordult a tinédzser és a harmincas éveikben járó elsőgyermekes anyák aránya. Míg 1990-ben az összes szülés 13 százaléka esetében húsz év alatti, 9 százaléka esetében 35 év fölötti volt az anyák életkora, addig 2008-ban a szülések 10 százaléka esetében volt tinédzser, 14 százaléka esetében 35 éven felüli az újsütetű édesanya. Ez a trend és ezek az arányok minden etnikai csoportra jellemzőek.

Tanultabbak, de nem házasok

A későbbi gyermekvállalást részben magyarázza, hogy az anyák napjainkban iskolázottabban vállalnak gyermeket, mint húsz évvel ezelőtt. A kilencvenes évek elején a szülő nők 20 százaléka alapfokú, 39 százaléka középfokú, 41 százaléka pedig főiskolai végzetséggel rendelkezett. A 2000-es évek második felében azonban már az anyák 54 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, 26 százaléka részesült középfokú, és továbbra is 20 százaléka alapfokú oktatásban.

A magas iskolai végzettség kiemelten jellemző a 35 év fölött gyermeket vállaló édesanyákra: körükben tízből hét a diplomások aránya.

Az iskolázottsággal ellentétes trendet mutat viszont a házasságban született gyermekek aránya. 1990-ben a nők 28 százaléka szült férjezetlenül, míg 2008-ra ez az arány 41 százalékra emelkedett. A házasságon kívül szülő nők száma a legnagyobb arányban a fehér bőrű és a spanyolajkú lakosság körében nőtt, de a legtöbb hajadon anyuka az afroamerikaiak körében van.

Becsúszott?

A házasságon kívüli gyermekvállalás a Pew kutatása szerint egyre elfogadottabb az amerikaiak körében, de sokan úgy vélik, a jelenség nem tesz jót a társadalom egésze számára. A felmérés szerint semleges vagy elfogadó az attitűd a 40 év fölött gyermeket vállalók és a 30 évnél idősebb, termékenységet elősegítő beavatkozáson átesett nők irányába is.

A kutatás szerint az amerikaiak a hetvenes évek óta a kétgyermekes családmodellt tartják a legideálisabbnak, és a statisztikák azt mutatják, hogy a gyermekszámot tekintve valóban a kétgyermekes anyák vannak a legtöbben.

A Pew kutatói a gyermekvállalás okára is rákérdeztek a szülőknél. Elsöprő többséggel (87%) a gyermekvállalás örömére hivatkoztak a megkérdezettek, de egészen meglepő módon - ötven évvel azt követően, hogy a fogamzásgátló tabletták forgalmazása engedélyezetté vált - a válaszadók 47 százaléka elismerte, a baba nem tervezetten érkezett, a családalapítás inkább "csak úgy megtörtént".

Magyarország igazodik a nyugati trendhez

A KSH Népességtudományi Kutató Intézet "Demográfiai Portré 2009" című kötetében megjelent tanulmány szerint az idősebb korban történő gyermekvállalás a magyar nők körében is jellemző trend. A Spéder Zsolt és Kapitány Balázs által jegyzett kutatás szerint, míg a kilencvenes évek elején az első alkalommal szülő nők háromnegyede 25 év alatti volt, addig napjainkban az ilyen, viszonylag fiatalon anyává váló nők aránya alig egynegyed. Az elmúlt két évtizedben öt évvel nőtt a nők átlagos életkora első gyermekük megszületésekor: az 1990-es évekre jellemző 23 évről 2008-ra 28 évre emelkedett. Mindeközben természetesen nem csak a kismamák, de a kispapák is idősebbek lettek. Az elsőgyermekes apák átlagéletkora 29,5 évről 32 évre tolódott ki.

A kutatás szerint az európai és amerikai trendekkel összhangban hazánkban is nőtt a házasságon kívüli gyermekvállalás aránya. 1990-ben a gyermekek 13 százaléka, 2008-ban azonban már 40 százaléka született olyan családba, ahol a szülők nem voltak házasok.



 





Hajdú Tibor Jenő
Pécs, 2010 május 20.